Fotó: nyílt forrásból
Azt tanácsolta a szülőknek, hogy az iskolai napjukról szóló kérdést helyettesítsék értelmesebb kérdésekkel, amelyek még a csendes gyerekeket is szóra bírják.
A sikeres és pszichológiailag erős gyerekek nevelése érdekében a szülőknek fel kellene hagyniuk azzal a kérdéssel, hogy hogyan telt a napjuk az iskolában, és helyette más kérdéseket kellene feltenniük csemetéiknek. A CNBC szerint a szülők gyakran panaszkodnak arra, hogy a gyerekeik egyáltalán nem mesélnek nekik semmit a napjukról. Amy Morin pszichoterapeuta szerint ez a panasz a leggyakoribb a szülők körében. „Azt remélik, hogy bepillantást nyerhetnek a gyermekük világába. De a „Milyen volt a gyermeke napja az iskolában?” kérdésre általában egyszavas választ kapnak” – magyarázta.
Arra biztatta a szülőket, hogy tegyenek fel átgondolt kérdéseket, és bátorítsák gyermekeiket az értelmes beszélgetésekre.
„A tapasztalataikra való reflektálással a gyerekek olyan készségeket fejlesztenek, mint az érzelmi tudatosság, a problémamegoldás és az empátia, valamint a növekedési gondolkodásmód kialakítása” – hangsúlyozta a terapeuta.
Íme 7 kérdés, amelyek produktív beszélgetésekhez vezetnek, és segítenek a gyerekeknek lelkileg megerősödni:
1. „Mi volt a legjobb része a napodnak?”
Ez a kérdés arra ösztönzi a gyerekeket, hogy keressék a pozitívumokat az agyukban. Azoknak a gyerekeknek, akik nem szeretik az iskolát, vagy hajlamosak a kudarcokon rágódni, a kérdés megválaszolása segít fejleszteni az optimizmust és a hálát, amelyek a mentális egészség védőfaktorai.
Fogalmazza meg a kérdést saját tapasztalatai alapján, például: „A napom legjobb része az volt, hogy az ebédszünetben sétálni mentem. És te?” Ezt követően gyermeke megoszthatja a nap fénypontját.
2. „Milyen hibát tanultál ma?”
Ez a kérdés normalizálja a hibákat, és egészséges kockázatvállalásra ösztönöz. A hibákról való nyílt beszélgetés csökkenti a szégyenérzetet, és segít a gyermekeknek abban, hogy a hibákat a fejlődés lehetőségének tekintsék.
Inkább kíváncsisággal, mint ítélkezés hangján kérdezd: „Történt ma valami, amit legközelebb másképp csinálnál?”. Ez arra ösztönözheti a gyermeket, hogy azt mondja: „Elfelejtettem egy könyvet a könyvtárban, ezért ma este kölcsönveszem, hogy ne felejtsem el”.
3. „Kire voltál ma büszke?”
Ez azért működik, mert a gyermek figyelmét másokra irányítja, és fejleszti az empátiát. Emellett többet megtudhat gyermeke hozzáállásáról és értékrendjéről az iskolában.
Fogalmazza meg a kérdést konkrétabban, például így: „Láttál ma valakit, aki nagyon keményen próbálkozott?” A gyermek mesélhet bátor barátjáról, vagy dicsérheti önmagát: „A barátom elfelejtette az uzsonnáját, ezért én megosztottam az enyémet.”
4. „Mitől lenne a mai nap jobb?”
Ez a kérdés segít a gyerekeknek felismerni az olyan érzéseket, mint a frusztráció és a csalódás, anélkül, hogy rájuk rágódnának. Természetesen megnyitja az utat a problémamegoldás és a tervezés felé.
Kérdezhetjük játékos formában is, például: „Ha lenne egy varázspálcád, amivel ma megváltoztathatnál valamit, mi lenne az?”. Ez kreatív ötletekhez vezethet a gyerekekben.
5. „Kinek segítettél ma?”
Az ilyen kérdések feltevésével a gyermekeket pro-szociális viselkedésre ösztönözheti. Ha rendszeresen kérdez, a gyerekek elkezdik keresni a segítségnyújtás lehetőségeit, és a jó cselekedetek természetessé válnak.
Kérdezz rá a kis cselekedetekre: „Hogyan segítettél ma?”. Lehet, hogy valami egyszerű dolog jut eszükbe, például: „Segítettem a tanárnak füzeteket osztani”.
6. „Mi volt a legérdekesebb dolog, amit ma tanultál?”
Ez a kíváncsiságot hangsúlyozza a teljesítménnyel szemben. A tanulási folyamat iránti érdeklődés megmutatása önmagában is folyamatos tanulásra ösztönöz.
Bátorítsuk a gyerekeket, hogy beszéljenek arról, hogy mit tanultak a tantárgyakon túl. Megoszthatnak egy szórakoztató tényt, például: „Megtudtam, hogy a tanárom tud hegedülni”. Mutasson érdeklődést, és tegyen fel tisztázó kérdéseket, hogy a beszélgetés folytatódjon.
7. „Mit szeretnél kipróbálni új dolgokat?”
Arra ösztönzi a gyerekeket, hogy kilépjenek a komfortzónájukból, és bátorítja őket a bátorságra. Nem kell, hogy jónak lenniük valamiben ahhoz, hogy kipróbáljanak valami újat – ez egy tanulási tapasztalat.
Ha gyermeke tétovázik, hogy kipróbáljon valami újat, kéréssel bátorítsa a kísérletezésre: „Van olyan tevékenység, amit szívesen kipróbálnál csak egyszer?” Nagyobb valószínűséggel akarja kipróbálni, ha tudja, hogy nem kell azt egész életében csinálni.
